Richard és Michael

Tárgy: Richard és Michael Szomb. Dec. 19, 2015 10:13 pm

Richard és Michael

Sárkányomhoz tartok, mert rajtam a sort, hogy egy kicsit járőrözzek, amit nem bánok, mert nagyon szeretek repülni és a feladatomat végezni. A Szövetséghez betérve, aprót biccentek, akivel szembe találkozok, majd meg se állok a sárkányomig. Még mindig nem adtam neki nevet, de nem is tudok választani aközül a pár közül, ami tetszik. Az állatomhoz haladva pont ezen gondolkozok, de előbb sikerül odaérnem hozzá, minthogy dűlőre jussak. Amúgy a szokásos sárkány felszerelésem van rajtam, ami annyiból áll, hogy van mellkas, lábszár, térd és könyökvédőm, mind felett, pedig a sárkánylovasok egyenruhája. Mellé még felhúztam az ujjatlan fekete kesztyűmet, amit néha a kabalakesztyűmként tartok.

Kicsit nyújtózkodok, mielőtt felszállnék a sárkányomra, majd indulásnak eredünk. Hűvös a levegő, ahogy süvít a szél, szinte megsüketülök, de ezt az érzést imádom a legjobban. Állatomat az adeptusok városnegyede felé irányítom, hogy körülnézzek egy kicsit. Tudom, hogy rosszban sántikálnak és ki is szúrok egy kisebb csoportot az egyik mellékutcában. Pont olyanok, mint akik rám támadtak, így most megpróbálok óvatos lenni. Nem messze szállok le a sárkányomról, hogy gyalog közelítsem meg az említett helyet, de elkéstem. Már csak ketten vannak, akik szintén búcsúznak, két különböző irányba indulva. Az egyik pont felém tart, így kilépek a rejtekhelyemről és útját állom.
- Mi volt ez a kis gyűlés? Rosszban sántikáltok, megint? - Döntöm oldalra a fejemet, bár egyelőre nem szándékozok semmi olyat tenni, ami balul sülhet el. Nem tetszésemet pedig az arcomról le is tudja olvasni, ahogy várom a válaszát.

Tárgy: Re: Richard és Michael Szomb. Dec. 19, 2015 10:40 pm

Hosszas beszélgetésbe kezdek adeptus társaimmal egy mellékutcában. Remek hely arra, hogy más ne fedezzen fel minket és ne akarjon belekontárkodni a dolgainkba. Általában itt gyűlünk össze, mint a mai napon is. Nem figyelem az időt, de már pár órája biztos, hogy megy az eszmecsere.
Társaimtól búcsút veszek, de azért még utoljára összefoglaltam a tervet. Miután leléptek és eltűntek az utca végében, Ralf felém fordulva csak rázogatja a fejét. Gyilkos pillantást vetek rá, pontosan tudom, hogy mit csinálok, de neki ez valahogy nem tetszik.
- Szerintem nem bízhatunk bennük. - Rántja meg a vállait, én meg szimplán megforgatom a szemeimet.
- Túlságosan is paranoiás vagy! Inkább szerezbe azt, amit megbeszéltünk! - Morgok rá, hangomból ítélve mérges vagyok, hogy hű társam nem bízik bennem. Még állok egy darabig, amíg ő is eltűnik, amerre a többiek. Mindez után sarkon fordulok és már mennék is a dolgomra, kicsit sok elintézni valóm van, mikor az utamat állják. Arcomra egyből gonosz mosoly kúszik és csak úgy figyelem a váratlan vendégemet. Süt róla, hogy sárkánylovas, és ez a beszólás. Nevetni kezdek. Nem gondolja komolyan, hogy majd elárulom neki, hogy miben sántikálok. Ha annyira érdekli fogadjon fel egy nyomozót, vagy derítse ki maga.
- Egy kis baráti csevely sincs engedélyezve? - Kihallatszik az erős cinizmus hangomból, nem is leplezem, hogy mennyire élvezem már most a helyzetet. Karjaimat összefonom a mellkasom előtt, állom a tekintetét és egy kicsit még játszok vele. Elvégre megérdemlem, mert imádom hülyére venni a sárkánylovasokat. Sóhajtok egyet, a türelmem nem véges, ezt nagyon jól tudja rólam az, aki „ismer”.
- Sokáig tartasz fel? Kezdek álmos lenni. Tudod ez az összeesküvés rendkívül fárasztó. - Kaján vigyor ékesíti az arcomat és még egy ásítást is imitálok, hogy minél hitelesebb legyen. Hűvös viselkedésemet sosem adom lejjebb. Egyelőre nem mozdulok, fel is pillantok a tetőre, ahol meglátom a sárkányát.
- Nocsak-nocsak. Elhoztad a csajodat is? - Nevetem el magam, tudtam, hogy egy sárkánylovas nem jár a sárkánya nélkül. Bár kicsit sajnálom, hogy nincs gondolatolvasó képességem, mert kíváncsi lennék, hogy ebben a pillanatban mire gondol.

Tárgy: Re: Richard és Michael Vas. Dec. 20, 2015 5:42 pm

Richard és Michael

Megforgatott szemeimmel jelzem, hogy nem tetszik a cinizmusa. Gondolom direkt csinálja, de csak sóhajtok egyet.
- Az adeptusok nem szoktak csak úgy megejteni egy baráti beszélgetni egy eldugott mellékutcában. – Vázolom fel neki a tényeket, miközben kezeimet beledugom a zsebeimbe. Állom a tekintetét, de nem adom meg neki azt az örömet, hogy megfélemlítsen. Felesküdtem a munkámra, biztos lehet benne, hogy addig nem engedem el, amíg be nem avat a részletekben. Bizalmatlan vagyok vele szemben és mindez az arcomra van írva. Még az sem hat meg, ahogy egy ásítást is elnyom.
- Ha nem lennétek ennyire naivak és hinnétek egy olyan tárgylétezésében, ami megváltoztathatja a világot, akkor nem lenne erre szükség. Pontosan jó így az élet, ahogy van! Még csak az kéne, hogy minden nap fekete felhők legyenek az égen és terrorizáljátok a népet kedvetek szerint. – Lerí rólam, hogy mennyire nem tetszene ez a világkép, de ahogy meglátom az arcán azt a kaján vigyort, legszívesebben bemosnék neki, de az nem vezetne sehova. És még bajom is lehet belőle, egy ilyen senki alak miatt, viszont nem akarom ezt a procedúrát végigjárni.

Mikor megemlíti a sárkányomat, feltekintek az épület tetejére és csak egy megnyugtató mosolyt küldök felé. Nagyobb önbizalmat ad nekem az, hogy tudom itt van és nem hagyja, hogy bántódásom essen. A kérdése hoz vissza a jelenbe, mire csak önelégült mosolyt csalok az arcomra.
- Tetszik? Olyan kis tüzes! – Kicsit még a hangszínemet is megváltoztatom, hogy érezze belőle, bármit tehet a sárkányom, ha kell megöli. Egyik adeptus sem akar ilyen halált, szerintem. Kihúzom a kezeimet a zsebemből és a csípőmre helyezem őket, ahogy egyik lábamra helyezem át a súlyt.
- Gyorsabban menne, ha végre nem makacskodnál és megmondanád a választ. Szóval, mi is volt az a fene nagy baráti csevely, amit itt kellett megejteni? – Határozottságot mutatok, noha belül tudom, nem vagyok ám ilyen, de ki kell belőle ezt húznom, mielőtt valami olyan történik, ami miatt mindenki veszélybe kerül. Gondoltam, hogy nem lesz egy könnyű menet, de nem adom fel, nem vagyok arról híres. Szóval Richard, kezdj el mesélni!

Tárgy: Re: Richard és Michael Szer. Dec. 23, 2015 9:16 pm

Kijelentésén nevetni kezdek és ez csak fokozza a szórakozásomat, hogy szemmel láthatóan nagyon nem tetszik a stílusom. Sokáig nem is váratom meg a frappáns válaszommal, amire szerintem számítani fog.
- Akkor jó lesz ehhez hozzászokni. - Kacsintok rá egyet, mert gyakori lesz ez a találkozás. Főleg, ha a társaim végre beszereznek mindent és kezdődhet a móka. Arcom egyből komolyra vált, ahogy a jogart említi. Direkt hagyom, hogy gondolataim kiüljenek az arcomra, hogy le tudja azokat olvasni. Utálom, mikor ilyeneket mond valaki. Fenyegetően közelebb lépek hozzá, szinte testünk egymásét súrolja, mert tudom, hogy sokan utálják ezt a fajta módszert, a tekintetemet pedig az övébe fúrom.
- Veled fogom kezdeni a megfélemlítést és örömmel fog eltölteni a kínzásod! - Morgom komoly hangszínnel, amiből érezheti, hogy egyáltalán nem viccelek. Biztos lehet benne, hogyha meglesz a jogar, akkor be is fogom ezt az ígéretemet tartani. Valahogy érzem, hogy sárkányának csak egy apró mozdulat kell és engem széttép vagy elevenen elégetem, de ezt az örömet nem adom meg nekik. Felpillantok megint a sárkányra, aki szinte szúrós szemekkel méreget, így beigazolódva az előbbi érzésem, majd elsétálok úgy Michael mellett, hogy vállamat erősen neki lököm az övének.
- Kíváncsi vagyok arra, hogy mikor lesztek sárkánylovasok elég tökösek ahhoz, hogy egyedül is harcba szálljatok. - Rideg külsöm tükrözi, hogy már rég megöltem volna, ha a sárkánya nem lenne itt. Miután mögé kerültem sarkon fordulok, hogy lássam az arcát, ha ő is ugyanígy tett. Már pedig van egy olyan érzésem, hogy nem hagy csak úgy elmenni.
- És mi van ha nem mondom el? Addig itt fogunk ácsorogni és nézni egymás pofáját? Vagy netán ha elmegyek utánam jössz? - Mellkasom előtt összefonom a karjaimat és úgy várok a válaszaira. Igaz, még erre sem kéne méltatnom, de valahogy tetszik a kialakult helyzet, mert szemmel láthatóan nem tud vele mit kezdeni. Ha megunom, akkor lelépek.

Tárgy: Re: Richard és Michael Vas. Dec. 27, 2015 9:46 pm

Richard és Michael

Megforgatom a szemeimet a nevetésére, gondoltam, hogy nem lesz kezesbárány, aki mindent el fog nekem árulni. Fel is készültem erre, mert Richard hírét hallottam már a sárkánylovasok körében.
- Miért egyszerűbb kötekedni, mint az igazat elmondani? - Felvonom az egyik szemöldökömet, ahogy a kérdésem elhangzik a számból. Állom a tekintetét, de egy lépést hátrakényszerít, ahogy közelít felém. Érzékelem, hogy a sárkányomnak egy rossz mozdulat kell és támadni fog. De szerintem Richard nem olyan hülye, viszont az arcvonásának komolysága egyáltalán nem tetszik.
- Te beteg vagy! - Illetődök meg ezen a kijelentésen, majd tényleg hátrébb lépek még egyet. Nem kell, hogy tovább az arcomban lihegjen. Valami van a szemeiben, amitől komolyan veszem. Egy adeptustól mindig tartani kell, ez alapszabály nálunk.

Sárkányomra tett megjegyzésére felnézek a tetőre és elmosolyodva pillantok vissza rá.
- Csak nem félsz? - Döntöm oldalra a fejemet, most már kezdem élvezni ezt a beszélgetést. De csak addig, amíg el nem megy mellettem és a vállamnak is neki megy. Halkan felszisszenek, azért ez fájt és még meg is simogatom a koccanás helyét, majd megfordulok én is.
- Szerintem te sem akarod, hogy utánad nyomozzanak, nem igaz? - Rántom meg a vállaimat, nem értem, hogy miért ilyen nehéz elmondani valamit. Bár Richard álláspontját is megértem abból a szempontból, hogy bármit is mond, akár igaz, akár nem, úgysem fogok neki hinni. Végül sóhajtok egyet, ezzel is megadva magamat.
- Nyugodtan elmehetsz, de jelentést teszek rólad, és majd a nyomozók mindent kiderítenek. - Hangomból már érzékelheti, hogy egyáltalán nem érdekel, a munkám ezzel jár. Tudom, úgysem tudom meghatni és szerintem pillanatok alatt elmegy, mert a sárkányom is kezd nyugtalankodni. Nem neki való ez a sok figyelés és veszélyérzet.

Tárgy: Re: Richard és Michael Hétf. Dec. 28, 2015 1:13 am

Szemöldököm a homlokomra szalad, ahogy meghallom a kérdését. Nem lepődtem meg rajta, de egyáltalán nem erre számítottam. Sóhajtok egyet, majd összeszedve a gondolataimat kezdek bele.
- Bármit mondanék, úgysem hinnéd el. Akkor nem felesleges köröket futunk? Mellesleg szerintem te se örülnél neki, ha a nyakadban loholnának, ahányszor összefutsz a haverokkal. - Unottan mondom, mert tudom, hogy igazam van. Viszont az arcát fürkészem, hogy mire is gondol most. Annyira kár, hogy nincs gondolatolvasó képességem.
Hangos nevetésben török ki, mikor meghallom a megállapítását. Azt hiszem elértem a célom azzal, hogy már most f*sik tőlem. Nem is bírom abba hagyni a nevetést, még a hasamat is meg kell fognom, annyira jól esik. Persze legtöbben ezért hülyének néznének, de örülök neki, hogy "ketten" vagyunk, mert nem feledkeztem meg a sárkányáról. Ahogy nézem még ő is errefelé tekintget. Hirtelen hagyom abba, és komolyságra váltok át.
- Ha eljön a mi időnk, majd megmutatom mennyire! Addig meg takarodj az utamból! - Hűvös jellemem van, egyáltalán nem vagyok barátságos, de ez egy adeptushoz méltó viselkedés. Ezért is lököm meg a vállát, ahogy elmegyek mellette. Gonosz mosoly jelenik meg az arcomon, mikor meghallom a felszisszenését. Mindez után csak annyi a dolgom, hogy megfordulok és farkasszemet nézek vele. Gondoltam, hogy nem lesz egyszerű innen elsétálni, de legalább élvezem a dolgot.
- Dehogy félek! Csak így nem lenne korrekt a küzdelem. - Emelem a tekintetem az állat felé, aki még mindig ugrásra kész, ha a "gazdája" jelez neki. A kérdés töri meg a csöndet újra, amikor ránézek.
- Szerintem teljesen mindegy, hogy mit akarok, úgyis az lesz, amit azok a hülyék mondanak ott fenn. - Ajkam szegletében megjelenik a kaján mosoly, mert gondolom nem fog neki tetszeni ez a megnevezése a Bölcseknek. Egyiknek sem szokott, miért ő lenne a kivétel?
- Sok sikert hozzá! Minket sem ejtettek ám a fejünkre, remélem ezzel tisztában vagytok. - Kacsintok egyet, majd elindulok kifelé az utcáról. Szerintem ezzel mindent elmondtam neki. Persze mindezt csak akkor tudom megtenni, ha Michael engedi, hogy menjek. Ha nem, akkor csak még élvezetesebb lesz az itteni csevejünk.

Tárgy: Re: Richard és Michael Vas. Jan. 03, 2016 10:02 pm

Richard és Michael

Amit mond az nem hülyeség és pár pillanat alatt át is forgatom a fejemben. Fordított esetben ugyanezt reagálnám, de szerencsére nem vagyok az ő helyében. Kénytelen vagyok egyetérteni vele abban a részben, hogy nem hiszek neki. Megforgatom a szemeimet, mindenképp teszek erre jelentést a Szövetségnek.
- De megpróbálhatnál meggyőzni. Bár tudom az nem a te erősséged. - Érvelek, akár ezt is csinálhatná. Richardot tekintve, szerintem már rég unja a mi kis eszmecserénket, nem hiszem, hogy majd meg akar majd győzni. A nevetésére felemelem a szemöldökömet és addig várok, amíg be nem fejezi. Egyáltalán nem nevetek, szerintem ez nem volt vicces, de kinek mi. Viszont az meglep, hogy ilyen gyorsan abbahagyja, így készülök a támadásra, de csak elmegy mellettem.
- Sajátkezűleg foglak megölni. - Mondom komolyan a szemeibe, ha harc lesz, nem fogom könnyen adni magam. Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni az érdekében, hogy ne legyen könnyű dolga, és szerintem ez a szemeimből is kiolvasható.

A sárkányom is szóba kerül, aki már régesrég széttépte volna, ha hagynám. Reáció van a mondandójába, de nem fogok azért védtelenül mászkálni, ezt ő sem gondolhatja komolyan.
- Törődj bele! - Rántom meg a vállaimat, és újból a sárkányomra emelem a tekintetem. Hirtelen kapom vissza a fejemet az előttem álló adeptusra, aki a Bölcseket becsmérli. Sokkalta többet tudnak, mint bárki hinné és mindenre van megfelelő válaszuk, tanult, okos, bölcs emberek. Nem véletlenül lettek a Tanács tagjai, de mit tudna egy ilyen bármit is róluk.
- Vigyázz a szádra! - Sziszegem, bár szerintem pontosan ezt akarta elérni. Nem szeretem, ha egy ilyen alak becsmérli a Bölcseket. Már mozdulnék, hogy csapjunk össze, amikor lelép. Csak morgok egyet, ahogy látom eltűnni az utcában. A sárkányom is mellém ereszkedik, én pedig fortyogok a dühtől. Biztos vagyok benne, hogy ezzel a sráccal még sok bajunk lesz. Pár perc kell míg lenyugszok, majd felpattanok a sárkányomra, hogy visszamenjek a Szövetséghez és beszámoljak erről a kis beszélgetésünkről.

//Köszi a játékot ^^

» Michael és Zane - könyvtári találkozás

Richard és Michael

Richard és Michael

Similar topics

Similar topics

Keresési feltételek

Az eredmények megjelenítése: Hozzászólások Témák
Bővített keresés